Bliccelő vs közterület-felügyelő. Törvényes? (Frissítve) | Ezek Mennek Mostanában

Bliccelő vs közterület-felügyelő. Törvényes? (Frissítve)

Szinte havonta kerülnek fel az internetre olyan videók, amik a két főszereplő, a bliccelő utas és a közterület-felügyelő szabadfogású birkózó viadalát mutatja be. Vagy a bliccelő utassal „adj király katonát!” játszanak szintén közterület-felügyelők, vagy a BKK ellenőrei, biztonsági őrei.

Megpróbáltam utánanézni, milyen törvények, jogszabályok alapján cincálják, rángatják vagy tapossák a bliccelő utast a hivatal emberei. Előrebocsátom, ezen írás nem a bliccelők védelmében készült! Tény, potyázni nem illendő. Van, aki sportot űz a bliccelésből, de van olyan is, aki egész egyszerűen nem tudja kifizetni a bérletet, de még a jegyet sem. Viszont, ha már lebuktak viseljék a következményeket! Úgy gondolom ez így lenne fair.

Visszakanyarodva az alap témára, nézzük kik a résztvevői, a szumósok harcát is szinte kenterbe verő összecsapásoknak.

Ha Budapesten felszállok egy tömegközlekedési járműre, ezzel a ráutaló magatartással automatikusan elfogadom a BKK Zrt. üzletszabályzatát. Felszálltam, elfogadtam, köztem és a BKK között létrejött egy szerződés. Ezen szerződés vitatott elemeit jelenleg a PTK (Polgári Törvénykönyv) hivatott értelmezni, tárgyalni. Amennyiben érvényes jegy, vagy bérlet nélkül utazom a BKK járművein, szerződést szegek. Ezért ha lebukok, pótdíjat vagyok köteles fizetni. Nem bírságot, nem büntetést, pótdíjat. Hiszen nem követtem el sem szabálysértést, sem törvénybe ütköző cselekedetet, „csupán” megszegtem a köztem és a BKK között létrejött polgárjogi szerződést. Ettől még nem leszek sem szabálysértő, sem bűnöző. Normális esetben ilyenkor odaadom az igazolványomat a BKK ellenőrének, vagy helyszínen kifizetem a pótdíjat. A pótdíj kivetésénél, illetve az adataim felírásánál több jogköre nincs is a BKK ellenőrnek. Nem szeretném megsérteni az ellenőröket, de némelyiküket elnézve, hallgatva, talán nem is olyan nagy baj a jogkör hiánya.

Egyszer csak valamelyik fő okos kitalálta, ha már egyes bliccelők levegőnek nézik, fenyegetik, ne adj isten bántalmazzák a BKK ellenőröket, akkor legyen velük közterület-felügyelő is. (?)

4_o_jegyellenUr_444_hu

 

Áttúrtam a neten megtalálható összes törvényt és jogszabályt, hogy milyen jogai vannak a közterület-felügyelőknek. Az biztos, hogy kevesebb jogkörrel rendelkeznek, mint a rendőrök. Még ha szeretik is ennek az ellenkezőjét állítani. Például a közterület-felügyelő nem igazoltathat bárkit, bármikor. Nem is állíthat elő senkit. És még, hála istennek, pisztolyuk sincs.

A közterület-felügyelő akkor igazoltathat és járhat el bárkivel szemben, ha szabálysértést, bűncselekményt észlel. Ezekben az esetekben, az igazoltatáson kívül, bírságot szabhat ki vagy visszatarthat, akár fizikai erőszakot is alkalmazva, a rendőrség megérkezéséig.

4_o_no_grebb_ok

 

De akkor milyen törvényi háttérrel igazoltatja és tartja vissza fizikai erőszakkal azt, aki bliccelt a BKK járművén? Hiszen a blicceléssel sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követett el. A bliccelő egy polgárjogi törvénykönyvbe tartozó szerződést szegett meg. Én erre nem találtam törvényt. Mert az, hogy a FÖRI (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság) és a BKK köt egy megállapodást, az úgy gondolom nem ír felül egy törvényt sem.

Megkérdeztem erről a FÖRI-t :

„Milyen törvényi felhatalmazás, vagy jogszabály alapján jár el a közterület-felügyelő a BKK járművein bliccelőkkel szemben? Gondolok itt a bliccelő igazoltatására, illetve a visszatartására, akár testi kényszer alkalmazásával is.

Önök szerint a BKK járművein való jegy nélküli vagy érvénytelen jeggyel való utazás az szabálysértés, vagy a polgári törvénykönyvbe tartozó szerződésszegés?

Ha a bliccelő együttműködő és igazolja magát a közterület-felügyelőnek, akkor milyen úton-módon kerülnek át az adatai a BKK-hoz?

 Tartanak-e felkészítést, továbbképzést a közterület-felügyelőknek arra az esetre, ha testi kényszert kell alkalmazniuk, akkor azt hogyan és miképp tegyék?”

A FÖRI érdemi válasz helyett elküldött egy a weboldalukon megjelent sajtónyilatkozatot (szó szerint bemásolva).

Megkérdeztem a BKK-t is:

„Önök szerint a BKK járművein való jegy nélküli vagy érvénytelen jeggyel való utazás az szabálysértés, vagy a polgári törvénykönyvbe tartozó szerződésszegés?

Ha a bliccelő együttműködő és igazolja magát a közterület-felügyelőnek, vagy a rendőrnek, akkor milyen úton-módon kerülnek át az adatai a BKK-hoz?”

A BKK nem is válaszolt. Mondjuk nem is vártam mást, sem a FÖRI-től sem a BKK-tól, de egy próbát megért.

A figyelmesebb olvasónak feltűnhetett, hogy a kérdések között szerepel az is, hogy a közterület-felügyelő vagy a rendőr a bliccelő adataival hogyan jár el. Mert törvény szabályozza azt is, hogy az adatokat, hogyan, miként adhatja ki egy harmadik félnek. A törvény betartását vajon ellenőrzi valaki? De ez majd egy másik írás témája lesz.

Ha valaki több információval rendelkezik, ismer olyan törvényt, ami alátámasztja a közterület-felügyelet bliccelőkkel szembeni intézkedéseit, kérem, ossza meg velem és a közösséggel. Mert eddig nekem úgy tűnik, a mostani rendszer nem igazán gömbölyű.

000579761-9241-625

 

Frissítés:

26 nap elteltével válaszolt a BKK. Válaszuk szerint, a jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel történő utazás polgári jogi szerződésszegésnek minősül.

A Társaságunkhoz 2014. január 30-án érkezett elektronikus levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

Amint az a BKK Zrt. Üzletszabályzatában is szerepel, az utas által igénybe vett személyszállítási szolgáltatás teljesítését 2012. május 1-jétől kezdődően két jogviszony szabályozza:

– A hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mely a BKK Zrt. és az utas között jön létre, és a BKK Zrt. által végzett jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési, pótdíjazási és pótdíjbehajtási, az ezzel kapcsolatos adatkezelési tevékenységet szabályozza. E szerződés keretében az utas jogot szerez arra, hogy a BKK Zrt. által szervezett fővárosi tömegközlekedési hálózatot használja, vagyis a BKK Zrt.-vel szerződött bármelyik Szolgáltató járművein utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKK Zrt.-t megillető, a Díjszabásban meghatározott jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti;

– A személyszállítási szolgáltatási szerződés, mely az utas és az adott járművet üzemeltető Szolgáltató között jön létre, és amely a Szolgáltató által végzett személyszállítási közszolgáltatás feltételeit tartalmazza. A személyszállítási szerződés alapján a BKK Zrt.-vel szerződött Szolgáltató vállalja, hogy az Utazási feltételek alapján és a megállóhelyeken közzétett menetrend szerint a Szolgáltató járműveivel az utast a célállomásra szállítja.

Ezek a jogviszonyok akkor is létrejönnek, ha az utas a Szolgáltatók járművein érvénytelen jeggyel vagy bérlettel, illetve érvénytelen utazási jogosultságot igazoló dokumentummal vagy ezek nélkül kísérli meg az utazást. Utazásnak minősül már a peronzárvonal átlépése is azokon a helyeken, ahol ez kialakításra, felfestésre került. A hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés és a személyszállítási szolgáltatási szerződés csak együttesen jogosítja fel az utast a személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére.

Mindkét, a fentiekben ismertetett jogviszony, vagyis mind a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mind a személyszállítási szolgáltatási szerződés írásba foglalt szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. Azzal, hogy az utas az előzőekben ismertetett cselekedeteivel, ráutaló magatartással a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződést és a személyszállítási szolgáltatási szerződést létrehozza, egyben változtatás nélkül elfogadja, és magára nézve kötelező érvényűnek tekinti mind a hálózat rendelkezésre-bocsátási szerződés, mind a személyszállítási szolgáltatási szerződés szerinti összes kötelezettségét, azzal a tartalommal, ahogyan ezt a BKK Zrt. Üzletszabályzata, illetve a Szolgáltatók saját üzletszabályzatai meghatározzák.

A fentieknek megfelelően a jegy nélkül vagy érvénytelen jeggyel történő utazás polgári jogi szerződésszegésnek minősül.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy Társaságunk a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságtól hivatalos úton kéri ki azoknak az utasoknak az adatait, akik a jegyellenőrnek nem, csak a közterület-felügyelőnek igazolták magukat. Ezeket az adatokat egy pótdíjnyilvántartó rendszerben rögzítjük. Társaságunk pótdíjkövetelése tehát attól függetlenül fennáll, hogy az utas adatait a jegyellenőr vagy a közterület-felügyelő rögzítette-e.”

A kérdésem továbbra is ugyan az: milyen törvényi felhatalmazás alapján intézkedik a közterület-felügyelet egy polgári jogi szerződésszegés ügyében?

 




2 hozzászólás ehhez: Bliccelő vs közterület-felügyelő. Törvényes? (Frissítve)

  1. At szerint:

    2012. évi CXX. tv.
    Itt ráadásul a 18.§ (5) bek. kitér arra, hogy más “egyéb jogszerű intézkedés céljból is igazoltathat a közterület- felügyelő”, tehát már pontatlanul irtad, hogy csak szabálysértés és bűncselekmény esetén. Olvastam még más apró badarságokat. Valóban, nincs teljes rendőri jogköre, de viszont az is téves állitás, hogy nincs előállitási joga. Az is van, meghatározott esetben, pl. bűncselekményen tettenért személyt. Ez is benne van a 2012. évi CXX. tv-ben. És még sorolhatnék itt sokmindent, de nem 1 törvény és rendelet, egyéb jogszabály ad felhatalmazást a kezükbe. Ezért is pontatlan a cikked sok esetben, mert sokmindent kihagy a wikipédia, meg ezek az oldalak. A hatályos jogszabályok pontosabbak,azokba kell mindig keresgélni.
    Remélem segitettem kicsit.

  2. Zoltán szerint:

    Felszólítok mindenkit, hogy áljon rá erre a témára! Készüljön minéltöbb videó a törvételen intézkedéseikről! Pereljük be őket a nép nevében!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Connect with Facebook